GYIK

Mi az inverter?

Koltai Norbert2022-11-15T10:05:57+00:00Az inverteres klíma lényege abban rejlik, hogy a kompresszor egy elektronika segítségével tudja változtatni a fordulatszámát. A fordulatszámot az elektronika a helység hőmérséklete függvényében változtatja. A kívánt hőmérséklet elérése után a kompresszor vissza vesz a fordulatszámából, és csak a beállított hőmérséklet megtartásáról gondoskodik. Ezzel a technológiával energia megtakarítást érünk el.

H tarifa tudnivalók

Koltai Norbert2022-11-15T09:59:41+00:00A jelenlegi gázellátási helyzetben az alternatív fűtési módokat keresik a felhasználók és előtérbe került az egyedi, önállóan is üzemeltethető, energiatakarékos és könnyen kivitelezhető klímás fűtés. A kormány részéről is törekvés, hogy a gázfűtés kiváltása egy környezetet nem szennyező és modern, hatékony fűtési rendszerrel- hőszivattyúval, klímával- történjen, ne pedig tarra vágott erdőket tüzeljenek el vagy széntüzeléssel szennyezzük a levegőt. A H tarifa már egy meglévő és több éve működő, kifejezetten a klímás rendszerek- hőszivattyúk részére kialakított kedvezményes áramtarifa, ami a fűtési időszakban áll a rendelkezésünkre október 15-től április 15-ig, külön mérőóráról üzemel és nem érinti a rezsi áremelkedés és a normál, lakossági tarifához képest nagyjából 30%-kal olcsóbb minden esetben. A lényege a díjszabásnak, hogy a fogyasztókat az energiatakarékos fűtés felé terelje és az igényléséhez legalább 3 as COP- vel – energiahatékonysági mutató- kell rendelkeznie a klímának, hőszivattyúnak. A COP érték megmutatja, hogy egy kilowattóra teljesítményből mennyi hőenergiát képes leadni a készülékünk, tehát egy egyszerű, de fontos hatékonysági mutató. Egy modern A+++ os klímaberendezés 5-6 Kw meleget gyárt majd nekünk 1kwh elektromos munkából így 5-6 os COP lesz a végeredmény, ami a létező legkedvezőbb hasznosulása a befektetett pénzünknek. Érdemes tudni, hogy az infrapaneles, skandináv hősugárzós rendszerek rendkívül megtévesztő módon tűnnek modern megoldásnak, a valóságban igazi áramfaló és pazarló egységek amelyek 1 kwh áramból 1kw- nyi meleget állítanak csak elő, tehát megérkeztünk a 1980-as évekbe, az elektromos hőtárolós kályhák világába és nem szabad csodálkozni amikor megérkezik a 100e forintot meghaladó villanyszámla- még a régi rezsivel számolva! A klímák ezzel szemben nem fűtőszálakkal melegítik fel a levegőt, egy kompresszor a kinti levegő és a keringő hűtőközeg hőmérsékletének a különbségét fogja munkára és még a kinti hideg mínuszból is kinyeri a hőt, ezzel fűtve a lakást. Az új gépek már akár teljes értékű megoldást kínálnak, mínusz 20-30 fokos kinti levegőhőmérséklet esetén is, automatikus leolvasztással, csepptálcafűtéssel, mintha lenne egy komplett kis erőmű a lakásban, ami kiválthatja a komplett fűtést. A klíma is hőszivattyú- csak levegőből meleg levegővé alakítja át az energiát- míg rendelkeznek a levegőből meleg vízzé alakító rendszerek (általában a köznyelv őket hívja hőszivattyúnak, de az elv és a berendezés szinte ugyanaz) viszont itt az átvitelhez padlófűtés vagy falfűtés (ez a rizikósabb) szükséges. A radiátoros házra azért nem lehet rákötni a vizes hőszivattyút mert amíg a radiátorhoz 50-60 fokos előremenő víz kell addig a hőszivattyúk csak 25-35 fok közötti tartományban dolgoznak hatékonyan. Tehát itt a klímás – beltéri egységekkel kialakított- megoldás lesz a hatékony, a fontosabb szobákban elhelyezett egy-egy beltéri egységgel és a hozzájuk csatlakoztatott egy vagy több kültéri egységgel a helyszíntől függően. Cserében pedig a nyári hűtés is a rendelkezésünkre áll majd, ami egy padlófűtés esetében és hőszivattyús fűtéssel nem megoldott. Tehát H tarifa, a klímás már volt kint, felmérte és kaptunk árajánlatot a szerelésre, mire lesz még szükségünk? A klímaberendezések felszerelése megkezdhető és a tarfia utólagos igényléssel működik, mivel a H tarifa igényléséhez be kell mutatni a kitöltött H tarifa nyilatkozatot, ezzel a papírral fogja az ELMÜ engedélyes szerelő igazolni, hogy valóban H tarifa képes klímák beüzemelése történik majd. A nyilatkozaton rajta lesz a telepítés címe, a klímák típusával, bár jelenleg mindegyik forgalomban lévő berendezés alkalmas az előírásnak megfelelő 3-as COP érték teljesítésére. A regisztrált villanyszerelő a plombált és szabványosított mérőhelyről vezetheti csak el közvetlenül és elágaztatás nélkül a klímaberendezésekhez az áramot, tehát nem lehet megmókolni, hogy rákötheti a fogyasztó a teljes házat. Az összekötést nem lehet megszakítani. Egy klíma áramszükséglete 6-10 Amper és több klíma kiépítése esetén érdemes bővítést kérni a hálózatra mert alanyi jogon jár 32 Amper és ezen felül a bővítésért 4572Ft-ot kérhet amperenként a szolgáltató. A H tarifa a már meglévő, korábban felszerelt légkondicionálókhoz is felszerelhető, amelyeknek a hatékonysága megfelel a 3-as COP értéknek. Sajnos a tízenéves még On/Off rendszerű klímák nem alkalmasak a fűtésre és érdemes lecserélni őket egy modern berendezésre. A jelentős költség a H tarifa igénylésében amikor régi a mérőóra és szabványosítást- új műanyag dobozos, plombált óra- szükséges és cserélni kell a mérőhelyet, ebben az esetben többszázezres lesz a számla és emiatt 1-2 klímára nem is kifizetődő a H tarifára átállás, arról már nem is beszélve, hogy az átfutása egy villanyszerelésnek fél egy év is lehet a szakma jelenlegi leterheltsége miatt. Kinek javasoljuk a H tarifát? Aki hőszivattyúval fűti a teljes házat és akinek 3-4 klíma lesz a fűtés kiváltása annak mindenképpen megéri az átállás, mert a jelen és a jövő fűtési rendszere is a klíma/ hőszivattyú elven működő berendezések, amelyek teljesen egyszerűen és hétköznapi módon a legtöbb lakásban megoldást fognak nyújtani a gáz és a fatüzelés teljes kiváltására. A napelemes források is folyamatosan bővülnek így a saját felhasználásunk jelentős vagy teljes része is kiváltható, míg a gázfűtésnek teljes a kiszolgáltatottságunk és a piaci árak meredeken emelkedtek az elmúlt években.

Hogyan mérhető a fűtési hatékonyság?

Koltai Norbert2022-11-15T10:02:19+00:00Egy hőszivattyús berendezés fűtési hatékonyságát a SCOP érték adja meg. Ez azt mutatja, hogy a téli üzemeltetés során 1kWh villamos energiából átlagosan mennyi hőenergiát állít elő. Ha két különböző modell közül szeretnénk eldönteni, hogy melyikkel tudunk hosszú távon nagyobb megtakarítást elérni, azt a legegyszerűbben a SCOP érték összehasonlításával tehetjük meg. A SCOP érték számítása szabványban előírt és a berendezések energiacímkéjén is kötelező feltüntetni, ezáltal márkán belül és kívül is megkönnyíti a berendezések összehasonlíthatóságát. A klímás fűtés eddig is gazdaságos alternatívája volt a gázkazános fűtésnek, ez a jelenlegi helyzetben azonban hatványozottan igaz. A hazánkban hatályban lévő “a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről” szóló NFM rendelet szerint H-tarifa a 3,4-es SCOP feletti klímaberendezésre igényelhető az áramszolgáltatónál. Ezt egy külön villanyóra méri, és az erre kötött hőszivattyús berendezések fűtési időszakban a továbbiakban is a rezsicsökkentett ár alatt, 36Ft/kWh áron vételezhető, ráadásul erre nem vonatkozik felső korlát. Így azok a családok, ahol meghaladná a fűtési energiaszükséglet a hatósági áron vételezhető mennyiséget, jelentős összegeket takaríthatnak meg, ha klímás fűtési rendszert választanak. Ennek köszönhetően ma egy klímarendszer telepítése nem csupán kényelmi kérdés, nagy összegeket spórolhatunk meg a jelenlegi energiaárak fényében, ezzel a bekerülési költség sok családnál akár néhány éven belül meg is térül.

Hogyan működnek a klímaberendezések?

Koltai Norbert2022-11-15T10:03:25+00:00Hogyan működnek a klímaberendezések? Hogyan is működnek a klímaberendezések? Hasznos tudnivalók és részletek a klímák működésével kapcsolatban. Az általánosan ismert split (osztott) rendszerű klímák egy kültéri és egy (illetve multi klíma esetében több) beltéri egységből állnak. A berendezés két részét a falon keresztülvezetve rézcsövek kötik össze, amelyekben egy hűtőközeg áramlik keresztül. E közeg kitágulása és összenyomása végzi el a kompresszorral a hőközvetítést a beltéri és a kültéri egység között. A kültéri egységnél történik a lakásból kivont hőmennyiség leadása.A klíma kültéri egységének ventilátora a lakásból kivont hőmennyiséget távolítja el a forgása közben a hőcserélőről, a beltéri egység ventilátora pedig a szoba levegőjét áramoltatja át a rézcsövekben keringő hűtőközeg által lehűtött belső hőcserélőn. Így hűt a berendezés a lakásban.A klíma (pár típus kivételével) friss levegőt nem szállít a lakásba, teljesen zárt rendszerként működik. Emiatt a rendszeres szellőztetésre a hűtés mellett is szükség van, különben az elhasználódott levegő fejfájást és rossz közérzetet okozhat.Különösen fontos ez irodákban, több ember által használt lakóterekben, ahol a friss oxigén pótlását rendszeresen meg kell oldani, ami akár szellőztetéssel, akár a klíma levegőjére történő friss levegős bekeveréssel is kivitelezhető.A klíma két részét elektromos vezetékek kötik még egymáshoz, ezen keresztül kap áramot a berendezés, illetve így működik a vezérlése is.Tartozék a klímaberendezéshez a cseppvízcső is, amit elvezethetünk a falban vagy a kábelcsatornában. A cseppvízcső feladata a beltéri egységben lekondenzálódott nedvesség kivezetése a szabadba vagy lefolyóba. A cseppvíz mennyisége nagyban függ a légköri párától, a hűtött helyiség funkciójától és a benne lakók számától. Különösen fontos a kivezetés rendszeres ellenőrzése, mivel a cseppvíz sok port és egyéb szilárd anyagokat is összegyűjt. Ha dugulás jön létre, akkor a beltéri egységnél a falon kezd lefolyni a víz, ami sok kellemetlenséget okozhat.A klíma szerelése során a cseppvíz elvezetést úgy alakítjuk ki, hogy legyen lehetőség a rendszer tisztítására, amivel elkerülhető a csővezeték dugulása.Gyakori vita az irodákban a kollégák, otthon pedig a házastársak között, hogy hány fokra legyen állítva a távirányítón a klíma hőmérséklete, mondván: ez már hideget fúj, vagy az pont jól van beállítva. Ez egy teljesen felesleges kérdés, mivel mindegyik klíma pont ugyanolyan hőmérsékletű levegőt szállít működése közben, nem a légszállítási hőmérsékletet állítjuk, hanem a kapcsolási pontokat.A klímaberendezés típustól függően 10-14 fokos hideg levegőt szállít fixen. A távkapcsolón kizárólag a kikapcsolási és bekapcsolási hőmérsékletet lehet állítani és a hűtés intenzitását (ventilátor fokozat), a kifújt levegő hőfokát nem!A berendezés akkor is működik, keringteti a levegőt, amikor éppen nem szállít hűtőközeget. Ha a készülék elérte a beállított hőmérsékletet, utána már csak a keringető üzemmódban működik, így tudja érzékelni a klíma, hogy az átkeringetett levegő hőmérséklete mikor éri el azt a pontot, amit a távirányítón beállítottunk magunknak kívánt hőmérsékletként. Amikor eléri a beállított értéket, akkor kapcsolja be a kültéri egység kompresszorát, és adagolja a hűtőközeget a csőrendszerbe, ami majd lehűti a belső hőcserélőt és elindul a hűtés folyamata.  

Hová helyezzük el a klímát a helyiségben?

Koltai Norbert2022-11-15T10:04:07+00:00A klímaberendezések beltéri egységének ideális elhelyezése kiemelten fontos a megfelelő teljesítmény leadása érdekében. Figyelembe kell venni, hogy hűtés illetve fűtés üzemmódban is hatékonyan tudjon dolgozni a készülék. Kiemelt figyelmet érdemel a klímák vezérlése fűtés üzemmódban, mivel a befújt meleg levegő áramlása sokkal nehezebben kalkulálható a folytonos meleg felfelé áramlás miatt. Néhány példa a szabályozást megzavaró telepítési körülményekre: nincs elegendő távolság elhagyva a mennyezettől, függöny közelébe került a beltéri egység, túl nagy a helyiség belmagassága, nem megfelelő az épület szigetelése stb. Minden esetben indokolt a szakemberrel történő konzultáció a megfelelő falfelület kiválasztására. Továbbá a klíma helyének megválasztásakor figyelembe kell venni a beltéri és kültéri egység közötti minimális és maximális csőhosszra vonatkozó előírást.

Mekkora teljesítményű klímát válasszak?

Koltai Norbert2022-11-15T10:05:02+00:00Bonyolult hő szükséglet számítás és méretezés helyett inkább a tapasztalat alapján történő kiválasztás az elterjedt a lakossági klíma berendezések esetében. Ketté kell választani a hűtendő helyiség általános és az egyéb hő termelő eszközök, valamint személyek által kibocsátott hő terheléseket. Általánosak közé sorolhatjuk a falfelületeken, ablakfelületeken, födémen és aljzaton keresztül érkező hő terheléseket. Ezen tényezőket nagymértékben befolyásolhatja a hűtendő helyiség tájolása illetve belmagassága. Továbbiakban pedig maradéktalanul számba kell venni a helyiségben elhelyezett berendezési tárgyakat (ilyenek például: számítógép, televízió, lámpák-fényforrások, konyhai berendezések és egyéb műszaki cikkek) valamint az egy időben ott tartózkodó emberek számát. A vásárlás előtt praktikus, ha szakember méri fel a helyszínt, hogy elkerülje az alábbi problémákat:

• Ha a klímát alulméretezik: nem hűti le a teret, csak az áramot fogyassza.
• Ha a klímát túlméretezik: a fölösleges pluszfogyasztás mellet, drágább lesz a berendezés is.

Nagy általánosságban, normál körülmények között, lakossági felhasználásban az alábbi teljesítményekkel lehet számolni az egyes helyiségméretek esetén. Normál körülmények között 30Watt/m³-rel számolunk:

Klíma névleges teljesítménye	Helyiség térfogata (légköbméter)	Helyiség alapterülete (belmagasság: 2,7m)
2,5 kW	81 m3	30 m2
3,5 kW	116 m3	43 m2
5,2 kW	173 m3	64 m2
7,1 kW	238 m3	88 m2
10,5 kW	351 m3	130 m2
14,1 kW	470 m3	174 m2

Extrém körülmények között (tetőtér, déli fekvésű helyiségek, nagy üvegfelületek) 40 Watt/m³-rel is számolhatunk.

Klíma névleges teljesítménye	Helyiség térfogata (légköbméter)	Helyiség alapterülete (belmagasság: 2,7m)
2,5 kW	62 m3	23 m2
3,5 kW	89 m3	33 m2
5,2 kW	130 m3	48 m2
7,1 kW	178 m3	66 m2
10,5 kW	262 m3	97 m2
14,1 kW	354 m3	131 m2

Az inverteres klímaberendezések esetében is fontos, hogy elkerüljük az alulméretezést, különben elveszíthetjük az inverteres klíma által kínált kimagasló komfortérzetet, kedvezőbb fogyasztást és a berendezés élettartama is lerövidülhet. Mivel a legtöbb gyártó legkisebb teljesítményű klímaberendezései 2,5 kW-osak, ezért kisebb szobákba csak inverteres klímák beszerelését javasoljuk. Az inverteres fordulatszám szabályozásnak köszönhetően ezen klíma készülékek minimális teljesítménye 0,9 kW vagy attól kisebb is lehet, ami ideális már egy 8 m²-es, 2,7 m belmagasságú szoba komfortos hűtésére is. Forduljon bizalommal tanácsadó kollégáinkhoz, segítenek a legideálisabb klímaberendezés kiválasztásában!

Miért csöpög fűtés üzemmódban a kültéri egységből a víz?

Koltai Norbert2022-11-15T10:06:40+00:00Alapvetően a legújabb klímák már képesek fűtésre, megtalálható mindegyiknél a fűtés funkció.Ekkor megfordul a teljes körfolyamat és kültéri hőenergiát hasznosítva hozza létre a beltéri meleg levegőt a klíma és a kondenzvíz a berendezés kültéri egységében keletkezik.Ahogy az előbb említettük a klíma kültéri egységében keletkezik a kondenzvíz - a hőmérsékletkülönbség miatt a kültéri egységen csapódik le a pára és csepeg le a csepptálcára - ezért mínusz fokokban fontos, hogy a lecsepegett kondenzvíz ne tudjon ott megfagyni, mert akkor jégtömb alakulhat ki, ami károsíthatja a klíma kültéri egységét.Ezen okokból a kültéri egységből a keletkező kondenzvízet elvezetni műanyag csőben nem ajánlott, illetve szabadon illik hagyni a csepptálcán lévő kivezető nyílásokat is, hogy a víz akadály nélkül tudjon távozni a téli időszakban, amikor tartósan fagypont alá csökken a hőmérséklet.