GYIK

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

Alapvető kérdésekre szakértői válaszok.

Amennyiben nem találja kérdésére a megfelelő választ, kérjük tegye fel kérdését kollégánknak.

Hmm interesting choice. Intrigued cunning redhead middle-aged female hold hand face-line rub chin thoughtful smirking pleased raise eyebrow curious pondering alluring decision green background.

Tudástár GYIK

Frekventált kérdések és válaszok, kérjük mielőtt kérdése lenne olvassa el tudástárunkat, sok esetben megtalálja a választ kérdésére.

Az inverteres klíma lényege abban rejlik, hogy a kompresszor egy elektronika segítségével tudja változtatni a fordulatszámát. A fordulatszámot az elektronika a helység hőmérséklete függvényében változtatja. A kívánt hőmérséklet elérése után a kompresszor vissza vesz a fordulatszámából, és csak a beállított hőmérséklet megtartásáról gondoskodik. Ezzel a technológiával energia megtakarítást érünk el.
A jelenlegi gázellátási helyzetben az alternatív fűtési módokat keresik a felhasználók és előtérbe került az egyedi, önállóan is üzemeltethető, energiatakarékos és könnyen kivitelezhető klímás fűtés. A kormány részéről is törekvés, hogy a gázfűtés kiváltása egy környezetet nem szennyező és modern, hatékony fűtési rendszerrel- hőszivattyúval, klímával- történjen, ne pedig tarra vágott erdőket tüzeljenek el vagy széntüzeléssel szennyezzük a levegőt. A H tarifa már egy meglévő és több éve működő, kifejezetten a klímás rendszerek- hőszivattyúk részére kialakított kedvezményes áramtarifa, ami a fűtési időszakban áll a rendelkezésünkre október 15-től április 15-ig, külön mérőóráról üzemel és nem érinti a rezsi áremelkedés és a normál, lakossági tarifához képest nagyjából 30%-kal olcsóbb minden esetben. A lényege a díjszabásnak, hogy a fogyasztókat az energiatakarékos fűtés felé terelje és az igényléséhez legalább 3 as COP- vel – energiahatékonysági mutató- kell rendelkeznie a klímának, hőszivattyúnak. A COP érték megmutatja, hogy egy kilowattóra teljesítményből mennyi hőenergiát képes leadni a készülékünk, tehát egy egyszerű, de fontos hatékonysági mutató. Egy modern A+++ os klímaberendezés 5-6 Kw meleget gyárt majd nekünk 1kwh elektromos munkából így 5-6 os COP lesz a végeredmény, ami a létező legkedvezőbb hasznosulása a befektetett pénzünknek. Érdemes tudni, hogy az infrapaneles, skandináv hősugárzós rendszerek rendkívül megtévesztő módon tűnnek modern megoldásnak, a valóságban igazi áramfaló és pazarló egységek amelyek 1 kwh áramból 1kw- nyi meleget állítanak csak elő, tehát megérkeztünk a 1980-as évekbe, az elektromos hőtárolós kályhák világába és nem szabad csodálkozni amikor megérkezik a 100e forintot meghaladó villanyszámla- még a régi rezsivel számolva! A klímák ezzel szemben nem fűtőszálakkal melegítik fel a levegőt, egy kompresszor a kinti levegő és a keringő hűtőközeg hőmérsékletének a különbségét fogja munkára és még a kinti hideg mínuszból is kinyeri a hőt, ezzel fűtve a lakást. Az új gépek már akár teljes értékű megoldást kínálnak, mínusz 20-30 fokos kinti levegőhőmérséklet esetén is, automatikus leolvasztással, csepptálcafűtéssel, mintha lenne egy komplett kis erőmű a lakásban, ami kiválthatja a komplett fűtést. A klíma is hőszivattyú- csak levegőből meleg levegővé alakítja át az energiát- míg rendelkeznek a levegőből meleg vízzé alakító rendszerek (általában a köznyelv őket hívja hőszivattyúnak, de az elv és a berendezés szinte ugyanaz) viszont itt az átvitelhez padlófűtés vagy falfűtés (ez a rizikósabb) szükséges. A radiátoros házra azért nem lehet rákötni a vizes hőszivattyút mert amíg a radiátorhoz 50-60 fokos előremenő víz kell addig a hőszivattyúk csak 25-35 fok közötti tartományban dolgoznak hatékonyan. Tehát itt a klímás – beltéri egységekkel kialakított- megoldás lesz a hatékony, a fontosabb szobákban elhelyezett egy-egy beltéri egységgel és a hozzájuk csatlakoztatott egy vagy több kültéri egységgel a helyszíntől függően. Cserében pedig a nyári hűtés is a rendelkezésünkre áll majd, ami egy padlófűtés esetében és hőszivattyús fűtéssel nem megoldott. Tehát H tarifa, a klímás már volt kint, felmérte és kaptunk árajánlatot a szerelésre, mire lesz még szükségünk? A klímaberendezések felszerelése megkezdhető és a tarfia utólagos igényléssel működik, mivel a H tarifa igényléséhez be kell mutatni a kitöltött H tarifa nyilatkozatot, ezzel a papírral fogja az ELMÜ engedélyes szerelő igazolni, hogy valóban H tarifa képes klímák beüzemelése történik majd. A nyilatkozaton rajta lesz a telepítés címe, a klímák típusával, bár jelenleg mindegyik forgalomban lévő berendezés alkalmas az előírásnak megfelelő 3-as COP érték teljesítésére. A regisztrált villanyszerelő a plombált és szabványosított mérőhelyről vezetheti csak el közvetlenül és elágaztatás nélkül a klímaberendezésekhez az áramot, tehát nem lehet megmókolni, hogy rákötheti a fogyasztó a teljes házat. Az összekötést nem lehet megszakítani. Egy klíma áramszükséglete 6-10 Amper és több klíma kiépítése esetén érdemes bővítést kérni a hálózatra mert alanyi jogon jár 32 Amper és ezen felül a bővítésért 4572Ft-ot kérhet amperenként a szolgáltató. A H tarifa a már meglévő, korábban felszerelt légkondicionálókhoz is felszerelhető, amelyeknek a hatékonysága megfelel a 3-as COP értéknek. Sajnos a tízenéves még On/Off rendszerű klímák nem alkalmasak a fűtésre és érdemes lecserélni őket egy modern berendezésre. A jelentős költség a H tarifa igénylésében amikor régi a mérőóra és szabványosítást- új műanyag dobozos, plombált óra- szükséges és cserélni kell a mérőhelyet, ebben az esetben többszázezres lesz a számla és emiatt 1-2 klímára nem is kifizetődő a H tarifára átállás, arról már nem is beszélve, hogy az átfutása egy villanyszerelésnek fél egy év is lehet a szakma jelenlegi leterheltsége miatt. Kinek javasoljuk a H tarifát? Aki hőszivattyúval fűti a teljes házat és akinek 3-4 klíma lesz a fűtés kiváltása annak mindenképpen megéri az átállás, mert a jelen és a jövő fűtési rendszere is a klíma/ hőszivattyú elven működő berendezések, amelyek teljesen egyszerűen és hétköznapi módon a legtöbb lakásban megoldást fognak nyújtani a gáz és a fatüzelés teljes kiváltására. A napelemes források is folyamatosan bővülnek így a saját felhasználásunk jelentős vagy teljes része is kiváltható, míg a gázfűtésnek teljes a kiszolgáltatottságunk és a piaci árak meredeken emelkedtek az elmúlt években.
Egy hőszivattyús berendezés fűtési hatékonyságát a SCOP érték adja meg. Ez azt mutatja, hogy a téli üzemeltetés során 1kWh villamos energiából átlagosan mennyi hőenergiát állít elő. Ha két különböző modell közül szeretnénk eldönteni, hogy melyikkel tudunk hosszú távon nagyobb megtakarítást elérni, azt a legegyszerűbben a SCOP érték összehasonlításával tehetjük meg. A SCOP érték számítása szabványban előírt és a berendezések energiacímkéjén is kötelező feltüntetni, ezáltal márkán belül és kívül is megkönnyíti a berendezések összehasonlíthatóságát. A klímás fűtés eddig is gazdaságos alternatívája volt a gázkazános fűtésnek, ez a jelenlegi helyzetben azonban hatványozottan igaz. A hazánkban hatályban lévő “a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről” szóló NFM rendelet szerint H-tarifa a 3,4-es SCOP feletti klímaberendezésre igényelhető az áramszolgáltatónál. Ezt egy külön villanyóra méri, és az erre kötött hőszivattyús berendezések fűtési időszakban a továbbiakban is a rezsicsökkentett ár alatt, 24 Ft/kWh áron vételezhető, ráadásul erre nem vonatkozik felső korlát. Így azok a családok, ahol meghaladná a fűtési energiaszükséglet a hatósági áron vételezhető mennyiséget, jelentős összegeket takaríthatnak meg, ha klímás fűtési rendszert választanak. Ennek köszönhetően ma egy klímarendszer telepítése nem csupán kényelmi kérdés, nagy összegeket spórolhatunk meg a jelenlegi energiaárak fényében, ezzel a bekerülési költség sok családnál akár néhány éven belül meg is térül.
Hogyan működnek a klímaberendezések? Hogyan is működnek a klímaberendezések? Hasznos tudnivalók és részletek a klímák működésével kapcsolatban. Az általánosan ismert split (osztott) rendszerű klímák egy kültéri és egy (illetve multi klíma esetében több) beltéri egységből állnak. A berendezés két részét a falon keresztülvezetve rézcsövek kötik össze, amelyekben egy hűtőközeg áramlik keresztül. E közeg kitágulása és összenyomása végzi el a kompresszorral a hőközvetítést a beltéri és a kültéri egység között. A kültéri egységnél történik a lakásból kivont hőmennyiség leadása.A klíma kültéri egységének ventilátora a lakásból kivont hőmennyiséget távolítja el a forgása közben a hőcserélőről, a beltéri egység ventilátora pedig a szoba levegőjét áramoltatja át a rézcsövekben keringő hűtőközeg által lehűtött belső hőcserélőn. Így hűt a berendezés a lakásban.A klíma (pár típus kivételével) friss levegőt nem szállít a lakásba, teljesen zárt rendszerként működik. Emiatt a rendszeres szellőztetésre a hűtés mellett is szükség van, különben az elhasználódott levegő fejfájást és rossz közérzetet okozhat.Különösen fontos ez irodákban, több ember által használt lakóterekben, ahol a friss oxigén pótlását rendszeresen meg kell oldani, ami akár szellőztetéssel, akár a klíma levegőjére történő friss levegős bekeveréssel is kivitelezhető.A klíma két részét elektromos vezetékek kötik még egymáshoz, ezen keresztül kap áramot a berendezés, illetve így működik a vezérlése is.Tartozék a klímaberendezéshez a cseppvízcső is, amit elvezethetünk a falban vagy a kábelcsatornában. A cseppvízcső feladata a beltéri egységben lekondenzálódott nedvesség kivezetése a szabadba vagy lefolyóba. A cseppvíz mennyisége nagyban függ a légköri párától, a hűtött helyiség funkciójától és a benne lakók számától. Különösen fontos a kivezetés rendszeres ellenőrzése, mivel a cseppvíz sok port és egyéb szilárd anyagokat is összegyűjt. Ha dugulás jön létre, akkor a beltéri egységnél a falon kezd lefolyni a víz, ami sok kellemetlenséget okozhat.A klíma szerelése során a cseppvíz elvezetést úgy alakítjuk ki, hogy legyen lehetőség a rendszer tisztítására, amivel elkerülhető a csővezeték dugulása.Gyakori vita az irodákban a kollégák, otthon pedig a házastársak között, hogy hány fokra legyen állítva a távirányítón a klíma hőmérséklete, mondván: ez már hideget fúj, vagy az pont jól van beállítva. Ez egy teljesen felesleges kérdés, mivel mindegyik klíma pont ugyanolyan hőmérsékletű levegőt szállít működése közben, nem a légszállítási hőmérsékletet állítjuk, hanem a kapcsolási pontokat.A klímaberendezés típustól függően 10-14 fokos hideg levegőt szállít fixen. A távkapcsolón kizárólag a kikapcsolási és bekapcsolási hőmérsékletet lehet állítani és a hűtés intenzitását (ventilátor fokozat), a kifújt levegő hőfokát nem!A berendezés akkor is működik, keringteti a levegőt, amikor éppen nem szállít hűtőközeget. Ha a készülék elérte a beállított hőmérsékletet, utána már csak a keringető üzemmódban működik, így tudja érzékelni a klíma, hogy az átkeringetett levegő hőmérséklete mikor éri el azt a pontot, amit a távirányítón beállítottunk magunknak kívánt hőmérsékletként. Amikor eléri a beállított értéket, akkor kapcsolja be a kültéri egység kompresszorát, és adagolja a hűtőközeget a csőrendszerbe, ami majd lehűti a belső hőcserélőt és elindul a hűtés folyamata.  
A klímaberendezések beltéri egységének ideális elhelyezése kiemelten fontos a megfelelő teljesítmény leadása érdekében. Figyelembe kell venni, hogy hűtés illetve fűtés üzemmódban is hatékonyan tudjon dolgozni a készülék. Kiemelt figyelmet érdemel a klímák vezérlése fűtés üzemmódban, mivel a befújt meleg levegő áramlása sokkal nehezebben kalkulálható a folytonos meleg felfelé áramlás miatt. Néhány példa a szabályozást megzavaró telepítési körülményekre: nincs elegendő távolság elhagyva a mennyezettől, függöny közelébe került a beltéri egység, túl nagy a helyiség belmagassága, nem megfelelő az épület szigetelése stb. Minden esetben indokolt a szakemberrel történő konzultáció a megfelelő falfelület kiválasztására. Továbbá a klíma helyének megválasztásakor figyelembe kell venni a beltéri és kültéri egység közötti minimális és maximális csőhosszra vonatkozó előírást.
Bonyolult hő szükséglet számítás és méretezés helyett inkább a tapasztalat alapján történő kiválasztás az elterjedt a lakossági klíma berendezések esetében. Ketté kell választani a hűtendő helyiség általános és az egyéb hő termelő eszközök, valamint személyek által kibocsátott hő terheléseket. Általánosak közé sorolhatjuk a falfelületeken, ablakfelületeken, födémen és aljzaton keresztül érkező hő terheléseket. Ezen tényezőket nagymértékben befolyásolhatja a hűtendő helyiség tájolása illetve belmagassága. Továbbiakban pedig maradéktalanul számba kell venni a helyiségben elhelyezett berendezési tárgyakat (ilyenek például: számítógép, televízió, lámpák-fényforrások, konyhai berendezések és egyéb műszaki cikkek) valamint az egy időben ott tartózkodó emberek számát. A vásárlás előtt praktikus, ha szakember méri fel a helyszínt, hogy elkerülje az alábbi problémákat:
  • Ha a klímát alulméretezik: nem hűti le a teret, csak az áramot fogyassza.
  • Ha a klímát túlméretezik: a fölösleges pluszfogyasztás mellet, drágább lesz a berendezés is.
Az inverteres klímaberendezések esetében is fontos, hogy elkerüljük az alulméretezést, különben elveszíthetjük az inverteres klíma által kínált kimagasló komfortérzetet, kedvezőbb fogyasztást és a berendezés élettartama is lerövidülhet. Mivel a legtöbb gyártó legkisebb teljesítményű klímaberendezései 2,5 kW-osak, ezért kisebb szobákba csak inverteres klímák beszerelését javasoljuk. Az inverteres fordulatszám szabályozásnak köszönhetően ezen klíma készülékek minimális teljesítménye 0,9 kW vagy attól kisebb is lehet, ami ideális már egy 8 m2-es, 2,7 m belmagasságú szoba komfortos hűtésére is. Forduljon bizalommal tanácsadó kollégáinkhoz, segítenek a legideálisabb klímaberendezés kiválasztásában!
Alapvetően a legújabb klímák már képesek fűtésre, megtalálható mindegyiknél a fűtés funkció.Ekkor megfordul a teljes körfolyamat és kültéri hőenergiát hasznosítva hozza létre a beltéri meleg levegőt a klíma és a kondenzvíz a berendezés kültéri egységében keletkezik.Ahogy az előbb említettük a klíma kültéri egységében keletkezik a kondenzvíz - a hőmérsékletkülönbség miatt a kültéri egységen csapódik le a pára és csepeg le a csepptálcára - ezért mínusz fokokban fontos, hogy a lecsepegett kondenzvíz ne tudjon ott megfagyni, mert akkor jégtömb alakulhat ki, ami károsíthatja a klíma kültéri egységét.Ezen okokból a kültéri egységből a keletkező kondenzvízet elvezetni műanyag csőben nem ajánlott, illetve szabadon illik hagyni a csepptálcán lévő kivezető nyílásokat is, hogy a víz akadály nélkül tudjon távozni a téli időszakban, amikor tartósan fagypont alá csökken a hőmérséklet.

Segítse Munkánkat

Amennyiben ötlete, elképzelés lenne, amivel jobbá tehetné adattárunkat, kérjük jelezze felénk.

Mindent megteszünk hogy megfelelő információkkal tudjunk szolgálni.

icon 1

Információ Frissítés

A GYIK tartalmát folyamatosam frissítjük.

icon 2

Állandó ellenőrzés

A nem releváns tartalmakat folyamatos szűrjük és mindent lektorálunk.

icon 3 1

Gyors megoldások

Az egyszerűbb problémákra megoldást kínálunk.

Készülékhibák

Hibát észlelt készülékében? Nem sikerült a használati útmutató szerint beüzemelni eszközét?  Vagy csak nem úgy üzemel ahogy azt szeretné? Keresse Ügyfélszolgálatunkat bizalommal.

47

BLOG